A Vajdaság rövid története

Vissza

• 1526 és 1527 között a szerbek felkelése zajlott le Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére Cserni Jován a délvidéki szerbek cárának kiáltotta ki magát. Ezt később a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni a szerbek.
• 1848-ban a szerb kisebbség kilátásba helyezte az önálló Szerb Vajdasági állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményezett a magyar honvédsereg ellen.
• A mai Vajdaság Autonóm Tartomány területe a trianoni békeszerződésig (1920) a Magyarország (azon belül Bács-Bodrog vármegye, Torontál vármegye és Temes vármegye) illetve Horvát-Szlavónország, Magyarország társországa (azon belül Szerém vármegye) része volt.
• A trianoni békeszerződéssel az egykori Délvidék nagy része, benne a mai Vajdaság területeivel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
• A II. világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt.
• 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Magyarországhoz került területen is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen.
• 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (pl.: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
• 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 35 és 45 ezer között becsülik (Délvidéki vérengzések).
• A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.
• Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széleskörű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok
lakta Kosovo tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végülis polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
• Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödik a mind nagyobb önállóságot követelő erők hangja

Elnevezése	Fontosabb adatok
A Vajdaság Autonóm Tartomány elnevezése a tartomány hivatalos nyelvein: szerbül Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven Автономна Покраїна Войводина. A tartományt a mindennapokban általában a rövidebb Vajdaság névvel jelölik. Magyar lakosságának egy része névelő nélkül használja. (Pl.: „Vajdaság székhelye Újvidék.”) A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, amelyet először az 1848-49-es forradalom idején említettek. Mostanában a vajdasági magyarok közül néhányan szívesebben használják a Délvidék kifejezést a mai Vajdaság területére. A magyarországi használatban azonban a Délvidék elnevezés történelmi és politikai szempontból a mai Vajdaságnál tágabb földrajzi egységre, a volt Magyar Királyság egész déli részére, így Horvátország egyes területeire is vonatkozik. (1920 előtt pedig még a Bánságnak a mai Romániában fekvő keleti részét is beleértették.)	Ország	Szerbia
	Székhely	Újvidék
	Terület
	– Teljes	21500 km²
	– víz %	n/a
	Népesség
	– Teljes (2002)	2 031 992 fő
	– Népsűrűség	94,51 fő/km²
	Etnikai csoportok
	-2002	szerb: 65,05%
		magyar: 14,28%
		szlovák: 2,79%
		horvát: 2,78%
		más: 15,1%
	Hivatalos nyelvek	szerb, magyar, szlovák, román, horvát, ruszin

Forrás: Wikipédia lexikon 2008.06.01.